A Szlovák Paradicsom déli részén található páratlan természeti jelenségek vonattal vagy autóbusszal közelíthetőek meg. Autóval három irányból lehetséges, mégpedig keletről – Dobšiná várostól ill. Mlynky település felől, északról – Poprad várostól Vernár településen keresztül, vagy délről – Banská Bystrica várostól. Közép Szlovákiától Breznó várostól, „Horehronie“ / Felső-Garam / legkeletibb, festői szépségű Telgárt nevezetű településen keresztül, elhaladva a jelentős Szlovák „Hron“ / Garam / folyó forrása mellett.
Egyenesen az Alacsony-Tátra keleti részének hatalmas masszívuma a Kráľová Hoľa / Király-hegy / alatt találjuk magunkat. Innen az Alacsony-Tátra és a Szlovák Paradicsom határát képező Besník nevezetű nyeregbe érkezünk. Tovább utunkat a Pusté Pole nevezetű nyeregben folytatjuk, és innen már csak lefelé a Hnilec völgy és folyója mentén haladunk. A Dobšinská ľadová jaskyňa település bejárata előtt, jobb oldalt, habár jellegzetesen magányos de annál inkább domináns Ostrá skala sziklaképződmény várja az ide látogatókat.
Már a település elnevezése sejteti velünk, hogy a közelben található a világhírű barlang, melynek felfedezése 1870-ben, a jelenlegi Szlovák Paradicsom térségének, idegenforgalmi növekedésének kezdetét jelentette. A világ legjelentősebb jégbarlangjai közé tartozik, a barlang jégdíszítése világmértékben egyedi és az egyik legnagyobb.
A Dobšinská Ľadová Jaskyňa települést elhagyva utunk a 324 méteres úti alagúton vezet át. Az alagúton keresztül délkeleti irányban elértük célunkat. A Rozsnyó járás egyik festői szépségű, hegyi települése, Stratená várja a látogatókat. Lakóházacskái a szűk völgy fenekén a Hnilec patak mentén szétszóródva találhatóak. A patak ezen a részen még hegyi pataknak számít. Meredek sziklafalak és lejtők övezik a völgyet, így éreztetik a táj hatását és egyéniségét.
Érdekes, hogy ez a kicsi, eredetileg bányászati múltal rendelkező, Isten háta mögötti falucska már 1723-tól ipari központnak számított. A Csáky nemzetség tagjai a múltban ércolvasztás céljából nagyolvasztókat építetettek. Az utolsó 1927-ig működött.
Mink azonban leírásunkban a táj természeti szépségeire szeretnénk összpontosítani. A ridka, egyedi bájjal rendelkező Stratená falucska látogatása is megéri már. A nyilvánosság számára hozzáférhetetlen, földalatti kincs a Stratenská Jaskyňa – barlang, amely a Dobšinská Ľadová jaskyňa – barlangtól nem messze található. Nem teljes 22 km hosszával Szlovákia második leghosszabb barlangrendszere. Itt terjeszkedik Szlovákia, valamint Közép Európa, ez ideig ismert, legnagyobb földalatti barlang helyisége – Rozprávkový dóm. 192 méter hosszú x 46 méter széles x 11 méter magas sematikus dimenziója mellett területi nagysága cca 80.000 m3.
További figyelemre méltó természeti jelenség a Stratenský kaňon. A már említett úti alagút, különben Szlovákia első úti alagútja, szint magasságában húzódik. Az alagút 1970-től pótolja az eredeti útvonalat, amely addig a kanyonszakaszon haladt át. Meglehetősen hosszú idővel ezelőtt a Hnilec / Gölnic / folyó a mészkősziklában utat vágott és így kialakította a Hernád-áttörés / Prielom Hornádu / kissebb változatát. A Stratenský kaňon hossza csak 2 kilométer, de természeti szépségével versenytársa az északon fekvő hatszorosan nagyobb Hernádi-áttörésnek. / Prielom Hornádu /. A piros jelzéssel ellátott turistaútvonal egész évben látogatható. Maga a kanyon és közeli környéke a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park részeként, legmagasabb szintű védelemmel rendelkező, nemzeti természetvédelmi terület.
Egyenesen a stratenái temető felett, szűk völgyel felosztott vad, sziklaváros emelkedik. A bal oldali lejtő részét, Stratenától nézve, a Sokolie skaly / Sas sziklák / Marčeková képezik. A völgyön átvezető, zöld jelzéssel ellátott turistaútvonal nagy hatású élményt biztosít. Valóban egyedi élmény a magas és merőleges, mindkét oldalon kiálló, sziklák alatt elhaladni. A magasban, a szikla az elnevezését róluk kapta, sólymok repkednek. Ezek a királyi ragadozó madarak örömmel fészkelnek az elérhetetlen sziklarepedésekben.
Stratená falucskából, a már említett úti célok mellett, mint a Dobšinská ľadová jaskyňa, Stratenský kaňon, ill. a Sokolie skaly Marčeková, lehetőség nyílik egyébb érdekes túrák teljesítésére is. A falu délnyugati részén hosszú, festői szépségű vonulatok, völgyek húzódnak. Áthaladva ezeken, a kék jelzésű turistaútvonalon, eljutunk a Dobšinská ľadová jaskyňa bejáratához.
Elhagyva a települést kelet irányában az oldalsó völgy kezdeténél fekszik Stratenská píla. Innen lejtős és festői szépségű kanyonos völgyön keresztül, zöld jelzésű turistaútvonalon, megérkezünk a bizarr elnevezésű völgyekbe – Veľké és Malé Zajfy.
Malé Zajfy – erdei aljnövényzet mentén, tágas elmocsarasodott rétek formájában, csodálatos, egyedi ingoványos terep. Innen fel tudunk jutni a Geravy fennsíkra, majd könnyed túrával lejuthatunk a már ismert, Dedinky és Mlynky mellett elterülő, Palcmanská Maša mesterséges víztározóhoz.
Ha falunkból, utunk irányát a Stratenský kaňonon keresztül nyugatra vesszük, akkor kb. utunk közepe táján, az északi irányú leágazás levezet a sárga jelzésű turistaútvonalra, amely elvezet a Szlovák Paradicsom legjelentősebb Havrania skala / 1154 m.n.m – tengerszint feletti magasság / - kilátópontjához. Érdekességei közé tartozik a hidrológiai látnivaló, azaz a néha-néha feltörő forrás Občasný prameň.
Nagyon nehéz pár sorban leírni e romantikus táj szépségeit ahol a Hnilec folyó gyönyörű zugokat alakítva elvezet a Stratenská dolina festői szépségű falucskájához Stratenához. Ellenben a Szlovák Paradicsom északi részével itt nem nagy az idegenforgalom. Ezért aki csendesebb és nyugottabb pillanatokra vágyik, akkor ide látogasson. Az ide látogatóknak szállást és étkezést több helyi szálló tud biztosítani.
Ӧsszevetve a Szlovák Paradicsom északi részével, megtörténhet, hogy valakinek az itteni természet nem tűnik eléggé vadnak és lenyűgözőnek. De aki igazán természet imádó az nem értékel ebben a szellemben, de bármilyen legyen is a természet, ölében mindig talál valami látnivalót és érdekességet! Biztos vagyok abban, hogy aki itt még nem volt, és egyszer meglátogat minket, örömmel fog visszatérni.
